Az adalékanyagok hatásai az étrendünkben

4
Naturekszer.com LÁVA PÁROLOGTATÓ KARKÖTŐK

50%-os árengedmény!

Ételeink nagy része különféle hozzáadott vegyületeket is tartalmaz igaz, nagyon kis mennyiségben. Ezek az anyagok biztonságosabbá, gusztusosabbá vagy éppen tovább eltarthatóvá teszik a feldolgozott élelmiszereket. Napjainkban azonban egyre több aggodalmat okoznak.
A nyugati világban az elfogyasztott ételek 75-80%-a előzetes feldolgozás után kerül az asztalra, s a fejlett országokban ma nagyjából tízszer annyi élelmiszer- adalék jut az emberek szervezetébe, mint 30 évvel ezelőtt. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztában legyen ezeknek az anyagoknak a mibenlétével, előnyös és nemkívánatos hatásaival.

A füstölt hering szép mély narancs színét sokszor nem a hagyományos pácolás és a tőzeg vagy faforgács tilz feletti füstölés, hanem egy színezék. Ez az adalék egyeseknél bőrkiütést, légzési nehézségeket, ödémát, homályos látást vagy hiperaktivitást okoz. Baloldalt egy Man szigetéről származó, színezéktől mentes példány látható.
A színezék hiányát az ezüstösből, és a halvány aranyszínű hús árulja el. A túlérzékenységben szenvedők számára az ilyen füstölt hal fogyasztása biztonságosabb. Élelmiszer-adaléknak tekintünk minden olyan anyagot, amelyet önmagában nem fogyasztunk táplálékként. Az élelmiszergyártók csak előzetes állami jóváhagyással használhatnak fel adalékanyagokat.
Az élelmiszertörvény szerint nem engedélyezhető a tápérték nélküli anyagok felhasználása kivéve, ha azokra feltétlenül szükség van.

Modern ételekAz élelmiszergyártók által engedélyeztetésre benyújtott vegyületeket az Országos Elemezéstudományi Intézet, valamint a Népjóléti, a Földművelési és az Ipari Minisztérium engedélyezi. A vizsgálat során az adaléknak számos követelményt kell kielégítenie: fontos, hogy szükség legyen az alkalmazására, kémiai szempontból tiszta és biológiailag veszélytelen legyen; és ne csökkentse az élelmiszerek élvezeti és tápértékét.
Mindig csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mennyiségben szabad felhasználni az engedélyezett adalékokat. Az adalékanyag akkor számít szükségesnek, ha megőrzi az élelmiszerek minőségét, ha javítja ízüket, küllemüket, vagy megkönnyíti elkészítésüket, tárolásukat, csomagolásukat.

Fontos cél, hogy az év bármely szakában tápláló ételekhez juthassunk. Adalékanyagok nélkül télen sokkal kevésbé lehetne változatos az étrendünk, ráadásul többe is kerülne az étkezés, vagy gyakoribb lenne az ételmérgezés.
Arra a kérdésre azonban, hogy összességében előnyös-e az adalékanyagok alkalmazása, nehéz egyértelmű választ adni. Kevesen vitatják, hogy tartósítószerekre szükség van a húskészítmények fogyaszthatóságának megőrzéséhez vagy, hogy antioxidánsok nélkül a zsírok gyorsan megavasodnánk. Ellenben színezékekre és ízfokozókra sokak szerint semmi szükség, még ha nélkülük a margarin szürke, a borsókonzerv khakiszínű, az epres joghurt barna lenne is.

Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a magyar lakosság túlnyomó többségének ártanának az élelmiszer-adalékok, de azért akadnak kivételek. Egyesek valamilyen okból túl érzékennyé válnak rájuk. Csak Magyarországon sok ezer esetben okoztak már bőrkiütést, bőrgyulladást , ekcémát, légzési nehézségeket, migrént, bélpanaszokat vagy szív dobogásérzést. A leggyakoribb tünetek a bőrön megjelenő duzzanatok és pattanások.
A gyermekek hiperaktivitásáért és a RÁK egyes fajtáiért is sokan az élelmiszer-adalékokat teszik felelőssé. Az azonban bizonyos, hogy legalább hatszor többen vannak azok, akik nem az adalékanyagokkal, hanem magukkal az élelmiszerekkel szemben túlérzékenyek.

A többség számára lényegesen többet nyomnak a latban a kényelmi szempontok, mint az esetleges veszélyek. Az elfoglalt, sokat utazó és odahaza vagy étteremben sokféle élelmiszert fogyasztó közönség olcsó, gyorsan elkészíthető, sokáig eltartható ételekre vágyik. A gyártók és a kereskedők pedig minden igyekezetükkel azon vannak, hogy kielégítsék ezeket az igényeket. Ugyanakkor az adalékanyagokra mindinkább gyanakvó közvélemény nyomására igyekeznek megfelelni az újfajta követelményeknek is. Az élelmiszerek gyorsabb terítése, az üzletek raktárkészletének csökkentése, a higiéniai előírások és a hőmérsékleti követelmények szigorú betartása lehetővé teszi, hogy a gyártók kevesebb tartósítószert adjanak készítményeikhez . Ezután már a fogyasztókra hárul a felelősség, hogy az élelmiszereket biztonságosan tárolják és megfelelő módon készítsék el.

Tartósított ételek

Sokan szívesen vállalnák ezt a felelősséget, mert aggasztónak tartják, hogy nem folynak vizsgálatok az éveken át fogyasztott adalékanyagok halmozódó hatásainak felderítésére, illetve a jelenleg engedélyezett több ezer adalék anyag közti esetleges káros kölcsönhatások megállapítására.
Vannak, akik szerint minden adalékanyag káros, de házi süteményeikbe ők is beleteszik a hagyományos szódabikarbónát vagy sütőport. Egyes, adalékként engedélyezett anyagok különféle élelmiszerek természetes és kívánatos összetevői. A nyers paradicsom például tartalmaz némi karotint és glutaminsavat. A feldolgozott élelmiszerekhez színezékként adott karotin vagy ízfokozóként adott nátrium glutamát azonban már sokak szemében gyanús.

Az aggodalmakat az sem oszlatja el teljesen, ha mesterséges adalékanyagok helyett természetes eredetű kivonatokat használnak, holott az így készült terméket már jogosan nevezik mesterséges adalékanyagoktól mentesnek. Kétségtelen: ha valaki érzékeny egy adott vegyületre, akkor a kóros reakciót nem befolyásolja, hogy a vegyület mesterséges eljárással készült, vagy természetes módon keletkezett.
Az egészséges táplálkozás megfontolt hívei az adalékanyagok fogyasztásával járó, bizonytalan mértékű kockázat és az ételmérgezés veszélye között próbálják megtalálni az arany középutat. Ezért lehetőleg olyan élelmiszerekből állítják össze étrendjüket, amelyek a lehető legkevesebb előzetes feldolgozási lépésen mentek keresztül. Kerülik azokat az ételeket, amelyek adalékanyagával szemben valamelyik családtag túlérzékenynek bizonyult. Rendkívül fontos, hogy a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon az élelmiszerek összetételéről, hiszen máskülönben nem tud ésszerűen választani.

Az adalékanyagok azonosítása

A feldolgozott élelmiszerek összetevőit a csomagoláson a felhasznált mennyiségnek megfelelő sorrendben tüntetik fel. A felsorolásból nem maradhatnak ki az adalékanyagok sem, mivel azonban ezekből csak keveset használnak, általában a lista végére kerülnek. Az adalékokat csoportokba sorolják, s a csoportokon belül az egyes anyagokat kódjukkal és, vagy kémiai nevükkel adják meg. Az engedélyezett ízesítőket nem sorolják fel tételesen, hanem csak általánosságban utalnak rájuk. Ma már Magyarországon is csak az Európai Unió országaiban engedélyezett élelmiszer adalékokat szabad használni.

Ételek

Az élelmiszerekben gyakran találhatók – nagyon kis mennyiségben – olyan anyagok is, amelyek nem szerepelnek az alkotórészek listáján. Ezeket a vegyületeket nem a kérdéses termékhez adják hozzá, hanem annak összetevőihez, hogy frissek maradjanak vagy ízletesebbek legyenek ilyenek például a húsos lepényben levő húst omlósabbá tevő enzimek. A csupán egyetlen összetevőből álló élelmiszerekre – pl. tej, méz – az összetevők felsorolásának kötelezettsége nem vonatkozik. Az összetevők felsorolását előíró, az Európai Unió országaiban érvényes jogszabálynak – melyet a magyar jogrendszer is átvett van néhány meglehetősen sajátságos eleme is.
A vaj, a sajtok és a tejszín esetében például csak azokat az összetevőket kell megjelölni, amelyek nem nélkülözhetetlenek az előállításukhoz. Eszerint az egyes sajtokhoz adott színezékeket fel kell tüntetni, viszont a tej alvadását előidéző tejoltó enzimet nem. A kakaókészítményeken, kávén, teán és az 1,2%-nál több alkoholt tartalmazó termékeken nem kell feltüntetni az összetételt, pedig ezeknek az élelmiszereknek az előállításához gyakran használnak vitatott hatású adalékokat.
Egyes alkotóelemeket – pl. ecetet, citromlevet – feltüntetik ugyan, de nem adalékként, mert van tápértékük, még ha az adott termékben tartósítószerként szerepelnek is. A vitaminokat és az ásványi sókat sem szokták az adalékokhoz sorolni, de a C- vagy az E-vitamint olykor antioxidánsként alkalmazzák és tüntetik fel.

A cikk megjelenését támogatták: Biomax, Vitaminwellness.

Facebook Kommentek

A szerzőről

Távoztasd el szíved rossz álmait, keserűséget, panaszt messze űzz. Keserűség és panasz álmot fogan, és az álom megrontja szívedet. Szabad szívedet ne béklyózza gond-bú, tested, orcád nevessen! Segíts a segítséget-kérőn, tégy jót mindig-örökké! ie: 3000

Send this to friend