Mit tegyünk egy nagyméretű természeti katasztrófa esetén

2
Naturekszer.com LÁVA PÁROLOGTATÓ KARKÖTŐK

50%-os árengedmény!

Katasztrofa01

A februári orosz meteorit katasztrófa korunk legnagyobb égitest okozta katasztrófája volt.  Félelmetes természeti erőkről árulkodik például az a felvétel a Youtube-on, amit a meteoritnak egy jéggel takart tóba csapódása után készített egy szemtanú. (ideklikkelve te is megnézheted. http://www.youtube.com/watch?v=5X3nPA51n48)

Ezzel szinte egyidőben Anglia felett 15 percen múlt, hogy egy másik hatalmas meteorit szintén be ne csapódjon. Csillagvizsgálók mosolyogva mondták a hírekben, hogy nem az ilyenektől kell féni, hanem a nagyobbaktól, mert semmit sem tudunk ellenük tenni. De pánikot nem akarnak kelteni… És most előszőr több TV műsor úgy végződött, hogy pánikot persze senki se akar kelteni, de mégis, mit kéne tennünk, ha.

A pániktól való félelem után kezd ez végre divatba jönni ez a praktiuksabb szemlélet.  Mit tegyünk, ha?

Az egyetlen bökkenő, hogy nehéz megjósolni, mire is kell valójában felkészülni.TobaSupervulcano

A 74ezer évvel ezelőtti Toba szupervulkán kitörésének következményeit mai napig kutatják.  Abban nagyjából megegyeznek a cikkek, hogy az emberiség létszáma ekkor csaknem 10ezerre csökkent, és egyrészt az emberiség kipusztulásával fenyegett, másrészt a genetikai változatosságot alaposan korlátozta. Sőt azt is mondják, hogy a kevés túlélő génállományával bizonyos betegségekre való hajlamunk is erre a 10ezer emberre vezethető vissza. Itt említik meg pl. a vérzékenységet és a rákot. Hónapokig, bizonyos cikkek szerint évekig eltakarta a korom a napot… Hogy lehet erre fekészülni?

A Discovery Channel-en megy egy sorozat olyan amerikai családokról és közösségekről, akik valamilyen végzetes katasztófának a túlélésére készülnek. Van amelyik nukleáris katasztrófára számít, és földalatti bunkert épít fém konténerből. Amilyet a tengeri kikötők rakterében látni egymásra dúcolva.  Az egyik család nagy örömmel vett egyet 20ezer $-ért, mert ez sokkal olcsóbbra jött ki, mint az e célra készült bunkerek.

Ezek a közösségek általában évek óta halmozzák a konzerveket és egyéb hosszú lejárati idővel ellátott –feldolgozott…-  élelmiszereket. Mások elektromos katasztrófának a jöttét jósolják, ezért amiből csak lehet maguk sajtolnak elektromos áramot.  Lásd dinamót szerelnek különböző házi biciklikre, amit felváltva és folyamatosan a közösség tagjainak kell hajtani.  Megint mások egyszerűen leszakadnak a civilizáció minden hálózatáról, és teljes önellátóságra rendezkednek be. Olyan földeket vesznek, ahol forrás és tó is van,  megtermelik saját gabonájukat, amit meg is tudnak őrölni,  és állatokat tartanak.

Ezekben a családokban és közösségekben a nemi szerepek, illetve a fizikai képességek különbségén alapuló szerepek ismét érvényt nyernek. Itt nem a komputer előtt ülve töltik a napot. Ki képes a nehéz zsákokat mozgatni? A férfiak végre férfiaknak érezhetik magukat, és rendkívül lelkesen, tevékenyen tervezik a közösségük fennmaradását. A bütykölést kedvelők a közösségek lelkévé, vezetőjévé válnak, kifejlesztik saját találmányaikat, legyenek azok szerszámok, multi funkciós kemencék, viztisztítók vagy éppen egyszerű fegyverek.

Igen a fegyverek… Ebben nagy az egyetértés. Akármilyen katasztrófára készüljön is az adott közösség, biztosak benne, hogy a felhalmozott és megtermelt javaikat meg kell majd védeniük azoktól, akik mindenüket elvesztették a katasztrófa kövtkeztében.

Nem is olyan könnyű ez az egész…

Rendszeresen járnak lőni, hogy gyakoroljanak. Nők és gyerekek is. Az egyik apuka havonta főpróbát tart  a fiaival, amikoris felzavarja őket álmukból, villámgyorsan összekészülnek, bepakolnak egy terepjáróba, és stopperral mérik az időt, hány perc alatt érnek a bunkerhez. Rekordidő, 45 perc. …Vajon lesz annyi idő? Vajon járhatóak lesznek az utak? Ezek akérdések láthatólag nem merülnek fel bennük… A bunkernél aztán gyakorolnak lőni, és bumm. A forgatóstáb tagjai eldobják a kamerát, kiabálás, egy ideig nem tudni mi történt, aztán viszik apukát a kórházba, mert egy golyó megsértette a kisujját… Pedig még ellenség sem volt…

Mit tegyünk?

A Toba szupervulkán kitörését túlélő egyedeknek nem voltak előre feldolgozott élelmiszerkészleteik, tartósítószerekkel, ízfokozókkal és színezőkkel telerakott konzerveik.  Sőt, a katasztrófát megelőzően sem ettek ilyesmiket. Csak teljesértékű bio növényeket és bio húst. És aztán a legerősebbek, a legegészségesebbek szervezete kibírta a sok  nélkülözést és megpróbáltatást.

Ezt az egyet találom ésszerűnek.

Nem tudhatjuk hogy pontosan mit hoz a jövő, csak azt, hogy ebben az életben a testünket nem hagyhatjuk el, hozzánk tartozik, tőle függünk. Ezért  a legokosabb, amit tehetünk az az, hogy odafigyelünk rá itt és most, hogy jó állpotban tartsuk, hogy jól tápláljuk. Így karácsony és nyár között a legaktuálisabb ehhez egy tavaszi tisztító kúra. Könnyen kivitelezhető recepteket és praktikákat szoktam feltenni a blogomra ennek segítségére. Ha minden igaz, ideklikkelve, kipróbálhatod valamelyiket te is.

Kokuszos Kaposzta_small

Ezt a dél indiai ízesítésű lugosító káposztás köretet közkívánatra tettem fel, mert a kurzusaimon nagyon szokták szeretni.

 

Facebook Kommentek

A szerzőről

Rádiós újságíróként kezdtem rácsodálkozni a világra Pesten, majd elhagytam Magyarországot, és bejártam a világot. Akár SriLankán, akár Hollandiában vagy Belgiumban éltem, egyszerű praktikák érdekeltek és érdekelnek mind a mai napig. Életviteli praktikák, melyek egészséghez segítenek engem és bárkit.  Így figyeltem fel arra, hogy a nőknek világszerte hiányzik egy olyan egyszerűen követhető és érthető útmutatás, ami az alhasi egészséghez segítené őket. Ezért állítottam össze a Második  Szív című módszergyűjteményt, mely a magyarországi könyvesboltokban beszerezhető, angol és holland kiadása fordítás alatt áll.  A fényképekkel bemutatott gyakorlatleírások mellett igyekeztem minden módszert érdekessé tenni a módszer kifejlesztőjének különleges történeteivel, illetve a témábavágó legfrissebb nemzetközi kutatások eredményeinek  összegyűjtésével.  Én egyetlen gyakrolatot vagy praktikát sem találtam ki, csupán gyűjtöttem őket, mint Vikár Béla a népdalokat régen. Talán nekem azért kicsivel könnyebb volt, …és kevésbé érdekes, hiszen itthonról a komputer mögött ülve meginterjúvolhattam Sherry Palm-ot Amerikában, Avivát Izraelben, Dinah Rodriquest Brazíliában vagy akár Tóth Líviát Magyarországon.

Ahogy időm engedi, angolul a www.nonoage.com –ra teszem fel legfrissebb találásaimat, magyarul pedig a www.masodiksziv.blogspot.be blogra, illetve a könyvem FB oldalára: MasodikSziv (lehet lájkolni az automatikus hirekért), hogy velem együtt minél többen közelebb kerülhessünk a vidámság felé vezető úthoz.

Send this to friend